2020. április. 03. péntek, Buda, Richárd napja van.
​Slipknot – Papp László Budapest Sportaréna 2020. február 4.
Dátum: 2020. február. 05. szerda, 16:24 Forrás: ZeneFórum Szerző: evy
If you're 555, I'm 666 – intett be mosolyogva „a hangzás” a Slipknotnak, és főképp a teljes teltházat kitevő Aréna-közönségnek kedd este. Előfordul, hogy itt-ott kissé túlvezéreltnek tűnik egy buli, megesik, hogy picit halkabb a kelleténél, az azonban szerencsére viszonylag ritka, hogy a kásás, teljesen összecsengő zajhalmaz gyakorlatilag élvezhetetlenné tegyen egy koncertet – most mégis ennek lehettünk fültanúi.


A szimpla állóhely sem segített sokat a helyzeten: vannak bulik, melyeknél kifejezetten látványos hátulról egy-egy lézershow-val vagy egyéb különleges elemmel tarkított vizuális megoldás – gondoljunk csak a Scorpions hatalmas diszkógömbjére, a Muse digitális álomvilágára, vagy épp Roger Waters legendás lebegő malacára –, ezen a koncerten azonban a kilenctagú banda színpadi produkcióját is valószínűleg csak azok élvezhették igazán – a helyenként felbukkanó lángcsóvák és a meglehetősen fura képet közvetítő kivetítők ellenére is –, akiknek tikettjük a kiemelt állóhelyre, vagy esetleg valamelyik jobb ülő szektorba esett. Az estet felvezető Behemoth szokásos, masszív pirotechnikájával izgalmasabbnak tűnt, s bár koncertjük elejére nem sikerült odaérnem, és a hangzás itt is hagyott már bőven kivetnivalót, mégis egy fokkal kellemesebb élményt nyújtottak a lengyelek az ezt követő hangkáosznál.

A fent említett okokból kifolyólag nehéz eldönteni, hogy amit sikerült kisilabizálnom, az valóban gyengébb volt-e, mint például a tavaly nyári VOLT-os, jóval energikusabbnak tűnő Slipknot-koncert, ahol egyenesen berobbant a hatalmas soproni publikum elé a banda, és egy, az elejétől a végig rendkívül húzós show-val örvendeztette meg a fesztiválközönséget.

Nem sok kétség férhet hozzá, hogy korunk egyik legnagyobb hangja Corey Tayloré, ám most mintha valahogy ő sem lett volna formában, előfordultak itt-ott hamiskásnak tűnő hangok – már ami egyáltalán kihallatszott a szinte értelmezhetetlen káoszból –, s Jay Weinberg dobolása is némileg lomhának hatott időnként, annak ellenére is, hogy a Wait and Bleed-en például úgy tűnt, mintha rohanva szaladt volna végig a zenekar. Persze a közönség jó része valószínűleg pont akkortájt született, amikor az említett nóta, s láthatóan kevésbé érdekelte őket a vállalhatatlan hangzás, ahogy a kissé unottnak tűnő produkció sem: így is végigugrálta a 17 számos programot szinte az egész aréna, és persze Taylor is hozta a kötelezőt. Többször is megszólította rajongóit, már az elején kérte a rajongótábor megvilágítását, s feltette a jól megszokott kérdést: „Ki járt már Slipknot koncerten?” – szerkesztőségünk többször is, s csak remélni tudjuk, hogy legközelebb már makulátlan hangzásról számolhatunk be.


Szöveg, fotó: Máté Évi
(A kép a Slipknot korábbi budapesti koncertjén készült.)

Megosztás:
További hírek

2020. április. 02. csütörtök, 09:52

2020. március. 25. szerda, 09:57

2020. március. 19. csütörtök, 23:42

2020. március. 19. csütörtök, 12:49

2020. március. 17. kedd, 12:53

2020. március. 06. péntek, 13:16

2020. március. 06. péntek, 12:39

2020. március. 05. csütörtök, 13:13

2020. március. 05. csütörtök, 12:25

2020. március. 05. csütörtök, 10:22

Évfordulók

Doris Day (1924)

Devich János (1938)

Serei Zsolt (1954)

Sebastian Bach (1968)

tovább »
Hírdetés
Lájkolj :)

Toplisták
© 2010. by NETFORUM