Hatvanöt éves lenne Vlagyimir Viszockij
[2003.01.24.]
- Népszabadság
Moszkva imádta Viszockijt. Brezsnyev idején botrányhős volt, ma szobra van. 1938. január 25-én született Moszkvában, hatvanöt éves lenne szombaton Vlagyimir Viszockij orosz színész, énekes, költő. Ljubimov híres társulatának, a Tagankának a tagja volt. Játszotta Brecht Galileijét, Lopahint és Raszkolnyikovot.
A Hamletet tíz éven át telt ház előtt alakította, az előadás előtt a bejáratnál várta a közönséget, gitárral a kezében, fekete nadrágban és garbóban.
A Taganka bejárata szűk volt, nem tódult befele a nép, így a művész mindenkit egyenként, személyesen üdvözölt. Az előadás végén pedig lement a mindig tomboló közönség közé, ahol rajongói kézfogással, személyes érintkezéssel köszönhették meg az élményt.
Brezsnyevi idők
Moszkva imádta Viszockijt. 1960-ban született első dala. Több mint hatszáz verset írt, ezeknek többségét megzenésítette és elénekelte. Énekelt klubokban, színházban, szabadtéren, utcán és sokszor lakásokban, ahol lehetett. Szövegei, dallamai amolyan utcai dalok. Fő témája és élménye a szabadság volt.
Viszockij a hatvanas-hetvenes években vált igazán népszerűvé. Egész egyénisége maga volt a lázadás és felkiáltójel. A hatalom félt lázító erejétől, ezért inkább megpróbálták agyonhallgatni. Versei viszont kézről-kézre jártak, szamizdatban adták ki őket, s dalait is kazettákon terjesztették. Ha valahol fellépett, a rendőrség nagy létszámban megjelent, utolsó pillanatban betiltották koncertjeit, megakadályozták versei, dalai kiadását.
Marina Vlady
A brezsnyevi idők agyonhallgatott nemzedékének vált képviselőjévé. De nem akart máshol élni. Tizenhárom éven át volt felesége és társa Marina Vlady, az orosz származású francia színésznő. Házasságukat is megviselte a zaklatott, agyonhajszolt élet.
Marina őszintén szerette és próbálta segíteni Viszockijt, halála után emlékeit közös küzdelmes életükről regényben írta meg. Tőle tudjuk hitelesen, hogy Viszockij az állandó feszültséget sok alkohollal és droggal próbálta elviselni.
Egyre több botrány volt körülötte. Mindez teljesen felőrölte idegeit és egész szervezetét. 42 éves korában, 1980. július 25-én, a moszkvai olimpia idején a harmadik infarktus végzett vele.
Alig kapott filmszerepet
1959-től filmekben is játszott, bár kirobbanó tehetségéhez képest nem kapott igazán méltó szerepeket. Puskin-hősként jelent meg A párbajban (1973), játszott a Péter cár és a szerecsenben (1976), Alekszandr Mitta vígjátékában.
Mészáros Márta Ők ketten című filmjében (1977) egy epizódszerepet játszott. Az egész ország megismerte A találkozó helyét megváltoztani tilos című négyrészes tévéfilmben. (Magyarországon A fekete macska bandája címen játszották).
Egyébként több filmben is inkább csak felbukkant. Dalai gyakran hangzottak fel kísérőzeneként filmekben és színpadon is.
Szobrot állítottak neki
Halála után kapta meg az Állami Díjat. Csak a glasznoszty idején kezdték népszerűsíteni: lemezeit, verseit kiadni. Azóta szakadatlan a Viszockij-kultusz; emlékkoncerteket tartanak, Viszockij múzeumot nyitottak, a Taganka darabot mutatott be róla.
Életét is mítoszok szőtték át, különféle feltételezések keringenek többek között arról, hogy halála nem volt véletlen, hanem szándékos kábítószer-túladagolás miatt következett be, amit azonban maga az orvosa adott be.
Viszockij Magyarországon is ismert és népszerű , persze legközelebb azokhoz jutott, akik értették is szövegeit. Hobo előadta magyarul.
Amikor tizenöt évvel halála után Moszkvában szobrot állítottak neki, Marina Vlady üzenetét olvasták fel, amely arra utalt, hogy a mai világban is szükség lenne Viszockij tiltakozó szavára. „Az elmúlt tizenöt év nem csitította a fájdalmat, hiányzik nekem, mint ahogy Oroszországnak és a világnak is hiányzik.”
Oldalaink tartalmának teljes, vagy részben történő reprodukálása vagy továbbadása
a ZeneFórum Kft. előzetes hozzájárulása és a zeneforum.hu URL feltüntetése nélkül tilos!
